A blogon (mától) hetente megjelenő sorozat első száma.

Táncleírás - Első rész -
Vajdaszentivány

Vajdaszentivány (Erdely o.) az erdélyi Mezoségen található 18 km-re Marosvásárhelytol. Kb. 3000 lakosa van, melynek 30-40 %-a román és cigány nemzetiségu család. Mint a szomszédos falvakban, itt is a magyarok és a cigányok református, míg a románok ortodox vallásúak.

A vajdaszentiványi táncrend a következo táncokból áll: - verbunk - sebes forduló - lassú - korcsos - csárdás - batuka.

1.,Verbunk (1/4=140-150): A táncrend nyitó táncaként szerepelt, de gyakran járták a táncok közbeni szünetekben is rendelésre a zenekar elõ tt. Két formája ismert: az egyiket, mely kötetlen szerkezetû, szólóban járják, a másikat körben járva csoportosan táncolják. Ez utóbbi már szabályozottabb, kötöttebb. A tánc két fõ részbol áll: a bevezetõ vagy pihenõ részben körben sétálnak I I I I I ritmusú tapssal kísérve, melyet figurázó és csapásoló rész követ. Ezek a részek egymás után periodikusan vissza-vissza térnek.

2., Sebes forduló (1/4=112-118): A táncrend kezdõ és a többi páros tánca is a forgós, forgatós páros táncok közé tartozik. A sebes forduló motivikájára a zárt fogású páros forgás, a nõ kar alatti forgatása jellemzõ. Maga a tánc a "pihenõ résszel (egyes csárdás) kezdõdik, melyet a balra forgó "ricálás" (é. riszálás) követ, mint a forgatások bevezetõje. A kar alatti forgatásokhoz a nõk legtöbbször kendõt tartanak a kezükben, a férfi kendõnél fogva fordítja meg a párját. Ezután következik egy zárt fogású jobbra történõ páros forgás, mely után aztán újra indíthatja a ricálás-t. A táncok részenként nem hosszúak, viszont gyakran cserélõdnek, visszatérnek.

3., Lassú (1/4=152-180): A lassú szerkezetileg megegyezik a sebes forduló-val: pihenõ rész (kettes csárdás), zárt páros forgás jobbra-balra, kar alatti forgatások. Motivikájának ritmusa viszont változik, igazodik a zene lüktetéséhez.

4., Korcsos (1/4=84-96): A korcsos az un. "Marosszéki forgatós" helyi változata, melynek lassú-ból való zenei átmenete folyamatosan történik, tehát a táncot sem kell megszakítani. Motívumkincse megegyezik a lassú-val.

5., Csárdás (gyors csárdás, 1/4=150-190): A táncrenden belül a csárdás a leggyorsabb tempójú tánc, ha magyarok táncolják a tempója 1/4=150-170 lehet, a cigányok esetében viszont elérheti a 190-es tempót is. A korcsos lezárása után újraindítják a zenét a csárdás-sal. A tánc felépítése és motívumai szintén megegyeznek a lassú-val. Ritkán, de kibõ vülhet külön táncolással is, melynek figurái apró cifra változatok lehetnek, vagy akár a verbunk figuráit is alkalmazhatják. Batuka (1/4=120-142) A batuká-t a románok táncolták (bâtuta), de idovel átcserélodött a magyarok által járt táncokra. Motivikailag és szerkezetileg is megegyezik a sebes forduló-val.

Képek Vajdaszentiványról











































Vajdaszentiványi Népdalokat találhatók "népdal" témakörünkben:

Népdal kategória
Összes kategória

Helyszín:   
Szolnok, Gorkij u. 47. -
Szandaszőlősi Ált. Iskola, Műv. Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 

Időpontja: 2008. március 29. szombat

Résztvevők (ezen a napon, Szolnokon):
Békéscsaba, Bodony, Budapest Csepel Táncegyüttes, Csongrád, Jászberény, Kalocsa, Kecskemét, Mezőcsát, Óbecse, Salgótarján, Szegvár, Szob, Szolnok, Tiszafüred, Üllés, Nyíregyháza-Ajak

KÉPEK A FELLÉPÉSRŐL ITT !

2008. Március 15., szombat 11 óra
AZ 1848/49-ES MAGYAR SZABADSÁGHARC 160. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

Közreműködik a Csepel Táncegyüttes!

 

Négy órakor, az Áruház téren, a Petőfi szobornál tartották meg a megemlékezés központi ünnepségét. A zenés irodalmi műsorban a Teatro Társulat, a Csepel Táncegyüttes, valamint a Csepeli Munkásotthon Fesztivál Fúvószenekara lépett fel. Az ünnepi beszédet dr. Bolla Dezső, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke mondta el. Az ünnepség március 14-én, késő délután fáklyás felvonulással fejeződött be. A fáklyás fiatalokat a Mátyásföldi Lovas Egylet huszárai és a Kincső zenekar kísérte.

Nem a honlap helyett, hanem amellé megérkezett a Csepel Táncegyüttes blog.
Az együttes honlapja továbra is (a megszokott) www.csepelte.extra.hu internetes címen érhető el.

Üdvözlettel: a Csepel Táncegyüttes

AZ Oktatási és Kulturális Minisztérium és a gyászoló család megrendüléssel tudatja, hogy Dr. Pesovár Ernő néptánckutató 2008. március 2-án 82 éves korában elhunyt. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a gyászoló család megrendüléssel tudatja, hogy Dr. Pesovár Ernő (1926-2008) Kossuth díjas tánctörténész és néptánckutató, a zenetudományok kandidátusa, az MTA Zenetudományi Intézetének nyugalmazott osztályvezetője, a Muharay Elelmér Népművészeti Szövetség díszelnöke, az ELTE Folklore Tanszék, a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Magyar Táncművészeti Főiskola oktatója, címzetes főiskolai tanár a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetségének tagja, a Magyar Etnokoreológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Hagyományos Zenei Tanács (ICTM) tagja súlyos betegség után 2008. március 2-án 82 éves korában elhunyt.

Hamvasztás utáni gyászszertartása 2008. március 27-én 14.15 órakor a Farkasréti Temető Makovecz ravatalozójában lesz.

Egy szál virággal búcsúzzunk tőle!

Hamvait végakarata szerint Herenden, szűk családi körben helyezik örök nyugalomra.

Gyászolják: felesége, lányai Panka és Zsófi, vejei, unokái, rokonai és barátai

Búcsúznak tőle: Hagyományok Háza, Martin György Néptáncszövetség, MTA Zenetudományi Intézet, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület, Magyar Táncművészek Szövetsége, Magyar Táncművészetért Alapítvány, Vas megye Közgyűlése, Ungaresca Táncegyüttes tagjai ill. munkatársai.

Táviratcím: Pesovár 1021. Bp. Hűvösvölgyi u. 77.

Pesovár Ernő
(Herend, 1926. szeptember 5. - Budapest, 2008. március 2.)



Európa-hírű tánctörténész és néptánckutató, a zenetudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának nyugalmazott vezetője. Tanulmányait a Budapesti Egyetemen szabadbölcsészként kezdte 1946-ban, majd néprajz-múzeológusi oklevelet kapott 1951-ben Ortutay Gyula, Vargyas Lajos, Tálasi István és Vajda László tanítványaként. 1966-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1951-től a makói, kőszegi és balassagyarmati múzeumokban dolgozott néprajzos múzeológusként, 1952-től a Népművészeti Intézetben a néptáncgyűjtő részlegének vezetője, 1959-től a Magyar Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának munkatársa, 1970-től az MTA Népzenekutató Csoport munkatársa, 1974-től nyugdíjazásáig az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa. 1983-tól 1988-ig a Néptánc Osztály vezetője. A kandidátusi címet 1987-ben szerezte.

Kutatási területe a magyar és az európai táncfolklór, melynek földrajzi-történeti összehasonlító vizsgálatát, tipológiájának kialakítását, formatani elemzését végezte nemzetközileg is elismert, magas színvonalon. Martin Györggyel szoros barátságban és generációjának több tagjával termékenyen együttműködve alkották meg azt a tudásbázist, amely a 20. századi hagyományőrző népművészeti mozgalmak elméleti alapjává és építőkövévé vált itthon és külföldön egyaránt. Az alkotócsoport tagjai voltak még: Andrásfalvy Bertalan, Borbély Jolán, Lányi Ágoston, Maácz László és Pesovár Ferenc.

Öt könyvet adott ki és cca. 150 írása jelent meg az Ethnographia, a Néprajzi Értesítő, az Acta Ethnographica c. szakfolyóiratokban és az IFMC Yearbook, a Tánctudományi Tanulmányok és a Táncművészeti Értesítő c. kiadványokban. A Tánctudományi Tanulmányoknak évekig szerkesztője volt. Fő művei: A tánc költészete, Szombathely, 1982, Vas megye tánc- és zenei hagyománya, Szombathely, 1988, A magyar páros táncok, Bp. 1997, Tánchagyományunk történeti rétegei, Szombathely, 2003, A magyar tánctörténet évszázadai, Bp. 1972, 2003. Tánckritikusként is működött.

Tanított a Népművelési Intézet oktatóképző tanfolyamain, a kölni és drezdai tanári táncakadémián (1970-71, 1975-76), Kubában (1974), valamint az 1960-70-es években részt vett a német, holland, svéd néptáncmozgalom szervezésében. Évekig tanított a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán, 1984-től meghívott előadó a Magyar Táncművészeti Főiskola és az ELTE Néprajzi Tanszékén.

A magyar és a nemzetközi néptáncmozgalom emblematikus egyénisége volt. Mint táncos, koreográfus, szakíró, szakértő és szakmai tanácsadó nagy szerepe volt a 20. századi hagyományőrző mozgalmak eszmei, ideológiai hátterének kimunkálásában. A szombathelyi Ungaresca Táncegyegyüttes művészeti vezetője és koreográfusaként (1959-78), az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsának elnökeként (1980-89), a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség elnöke (1990-2000) majd tiszteletbeli elnökeként (2000-) és a Magyar Állami Népiegyüttes szaktanácsadójaként élete végéig aktívan rész vett a tánc- és zenei folklór továbbörökítése formai-tartalmi szempontjainak alakításában.

Kitüntetései: Kiváló Népművelő (1975), Népek barátsága díj (1978), Pro Cultura Comitatus Vas (1980) Erkel-díj (1985), Életfa díj (1989), Kossuth díj (1992), Vas megyéért díj (1993), Címzetes főiskolai tanár (1996), Muharay díj (1996) Életműdíj a magyar táncművészetért (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) (2006), Vas megye Közgyűlés elnökének emlékérme (2006)

Pesovár Ernő halála a magyar és a nemzetközi néptánckutatás nagy vesztesége. Emlékét a néptáncosok, népművelők, és tánckutatók széles tábora őrzi itthon és külföldön egyaránt.

forrás: bihari.hu

A Csepel Táncegyüttes erdélyi táncokat mutatott be a zenélő kút eredetének tiszteletére. Táncműsorukat mezőségi Magyarpalatkáról, a Maros menti Vajdaszentiványból, a Kis-Küküllő menti magyarlapádról, a kalotaszegi magyarvistáról, és a mezőségi székről állították össze. A táncokat a Gázsa zenekar kísérte.

Horvát Csaba főpolgármester-helyettes beszédében kitért a kút történetére, valamint a zenélő kút fontos szerepére. Felhívta a figyelmet, hogy érték mentést érték megőrzés kövesse, továbbá, hogy a kút forrása mindannyiunk – budapestiek, idelátogatók- örömének forrása is legyen.

Sós Zoltán a Maros Megyei Múzeum igazgatója a Margit-sziget e kis darabját „Erdélyi szigetnek, Marosvásárhely egy darabjának” nevezte, ahol megmaradt az, ami sajnos elveszett Marosvásárhelyen. Ígéretet tett arra, hogy Bodor Péter zavaros életét, és munkásságát- fő művét a Bodor kutat-, feltárják, és egy könyvben kiadják. Végül reményét fejezte ki, hogy ez az ünnepség pár éven belül Marosvásárhelyen kerül megrendezésre, mert 2007.Július 5-én a marosvásárhelyi közgyűlés megszavazta, a Bodor kút visszaállítását.

(Részlet)

Írta: Bárkányi Szabolcs

Október 12-14 között lesz megrendezve a Csepeli Borünnep, melynek részletes programját az alábbiakban olvashatják.

Október 14. (vasárnap)

HALÁSZLÉ – PÁRBAJ

Résztvevõk: Fehértó Halászcsárda (Szeged), Sziget Csárda (Tiszaújváros), Csepel Horgász Egyesület.

Szabadtéri színpad (Karácsony Sándor –Sétáló utca)

10.00: Fúvóskoncert Csepeli Munkásotthon Fesztivál Fúvószenekara
11.00: Kaláka együttes gyermekműsora
12.00: „Jó ebédhez szól a nóta” – a Csepeli Cigányzenekar műsora
13.00: Mulassunk! – A Lustige Musikanten együttes műsora
15.15: Szigetújfalui Német Nemzetiségi Táncegyüttes műsora
16.00: A ráckevei Kéve Néptáncegyüttes műsora
16.50: A Csepp Csepel és a Csepel Táncegyüttes műsora
18.00: Rendezvényzárás.

A Csepel Táncegyüttest 1958-ban alapították Budapest egyik külső kerületében, Csepelen, melyről az együttes a nevét is kapta. Tagjai a megalakulása óta nagyrészt a helyi és a szomszédos kerületekben élő fiatalok közül kerülnek ki. Háttérintézménye és székhelye a kerület legnagyobb művelődési háza, a Csepeli Munkásotthon. A jelenlegi tánckar nagy része egyben a csepeli Nagy Imre ÁMK Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszakának továbbképzős növendékei, akik két éve kapcsolódtak be a felnőtt együttes művészeti munkájába.

A Csepel Táncegyüttes feladatának tekinti, hogy a térségben élő fiatalokat a hasznos szabadidő eltöltése mellett a hagyomány szeretetére nevelje, hogy az itt megszerzett képességükkel, tudásukkal Csepel és környékének kulturális életét színesítsék, gazdagítsák. Az együttes nemcsak a kerület, hanem Dél-Pest és a Csepel-sziget kulturális színfoltja is, hiszen a térség legnagyobb múlttal rendelkező magyar néptánccal foglalkozó amatőr művészeti együttese.

A Csepel Táncegyüttes az autentikus táncstílus követője. Műsorait hazai és külföldi fesztiválokon, rendezvényeken mutatja be. Az együttes repertoárján Magyarország szinte valamennyi tájegységének táncai, a határon túli magyar folklórból pedig az erdélyi táncok szerepelnek.

Fenntartására tagjai 1997-ben létre hozták a Csepel Néptánc Alapítványt, amely főként pályázati támogatásokból teremti meg az együttesi munka anyagi hátterét. Az együttes működését az alapítvány mellett a Csepeli Munkásotthon Alapítvány biztosítja.

Együttesvezetők: Kalmár Sándor és Hudákné Farkas Sára